A paprika őshazája Mexikó déli része, Közép-Amerika és az Antillák szigetvilága.
Európai elterjedésének két útját kell megkülönböztetnünk. Egyrészt Kolombusz Kristóf közvetítésével került Európába, aki a leírások szerint olyan borsot hozott magával, mely csípősebb a kaukázusinál. A paprika az indiánoknál termesztett növény volt, a felfedezők indiai borsnak nevezték el. A forró égövben termő paprika kiváló alkalmazkodó képességének köszönhetően az őshazájától igen eltérő éghajlati viszonyok között is képes volt meghonosodni. Spanyolországból Dél-Franciaországba és Angliába került, s Európa kedvelt dísznövényévé vált. Magyarországon is először dísznövényként tartották számon.
A paprika fűszerként való használata török közvetítéssel terjedt el a 18. században, a Balkán félszigeten, majd hazánkban is. Termesztésére vonatkozó első adataink Kalocsa és Szeged vidékéről származnak. Az alföldi folyóvölgyek száraz éghajlata, a napsütéses órák magas száma, valamint a különleges talaj eredményezte a sajátos magyar fűszerpaprika kialakulását, melynek értékes tulajdonságai, tűzpiros színe, illata, íze, különleges aromája, felülmúlták az őshaza paprikafajtáit.
A hazai szakácskönyvekben még sokáig nem találkozhatunk a fűszerpaprika említésével. Használata eleinte az egyszerűbb nép körében terjedt el, fűszer- és gyógynövényként egyaránt alkalmazták. Már a 17. században gyógyszerként fogyasztották fűszerpaprikát az Alföld mocsaras vidékein pusztító váltóláz (morbus hungaricus) ellen. A paprika gyógyászati szempontból valóban jelentős. A leggazdagabb C-vitamin forrás, -még őrölt formában is- étvágygerjesztő, emésztést segítő fűszer. A paprikából kivonható, kristályosítható kapszaicin gyógyszeralapanyag, vérbőséget okoz, gyógyítva a reumás bántalmakat.
Az első világháború idején megnőtt a kereslet a paprika iránt, borspótló fűszerré vált több országban is. Az 1920-as évekre a paprikatermelés és export óriási méreteket öltött. Sok olyan területen is elkezdtek paprikát termelni, ahol korábban nem foglalkoztak termesztésével. A túltermelési válság megelőzésére és a paprika minőségének védelmében született meg 1934-ben az a kormányrendelet, mely létrehozta a kalocsai és szegedi zárt fűszerpaprika körzetet
A fűszerpaprikát Magyarországon közel 300 éve házi fűszerként használják. 160 éve belföldi kereskedelmi cikké vált, és mintegy száz éve exportálják a világ 40 országába. Kedvező ökológiai adottságok, a magyar gazda szakértelme és szorgalma, az őrlemény kiváló íze és zamata tette világhíressé a magyar paprikát. Az utóbbi évek gazdasági változásainak tulajdoníthatóan jelentősen csökkent a fűszerpaprika termőterülete.
A homokhátság a szegedi paprika egyik legjobb termőterülete. Különleges adottsága az itt élők szakértelmén túl a kvarckristályos homok, amely a napfényt visszaverve a paprikát teljes felületén érleli. Itt a legmagasabb a napsütéses órák száma, 2200 óra évente. A területen a paprikát hagyományosan öntözőrendszerrel öntözik és kézzel szedik.
A város és térségének fő gazdasági ereje az agrárium. A mórahalmi járásban 5 éve folyamatosan növekszik ismét a paprika termőterület nagysága. A Móra-Tourist Nonprofit Kft. elkötelezett, hogy a magyar fűszerpaprika presztízsének visszaállításában tevékeny szerepet vállaljon, a termelés infrastrukturális hátterét biztosítsa.
- Paprika malom építése
- Csomagoló gépsor beszerzése